A Sargentini-jelentés elfogadása nem más, mint bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja Magyarország ellen - mondta szerdán rendkívüli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külügyminiszter. A politikus hozzátette: ráadásul a döntés csalással született, ellenkezik az európai szerződések vonatkozó rendelkezéseivel.
Számos fontos politikai és akár gazdasági következménye is lehet annak, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma bő kétharmaddal megszavazta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést és így felszólította az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vizsgálja meg a magyarországi helyzetet, illetve probléma esetén tegyen ajánlásokat az országnak. Az alábbiakban ezeket a lehetséges következményeket vesszük sorba röviden.
448:197 arányban, azaz 69% feletti arányban támogatta az Európai Parlament plenáris ülése a Judith Sargentini holland zöldpárti parlamenti képviselő nevével fémjelzett jelentést, így az EP bő kétharmados többséggel támogatta azt, hogy az EU történetében példátlan módon induljon el Magyarország ellen az uniós 7-es cikk szerinti jogállamisági, a köznyelvben sokszor atombombának nevezett eljárás. Ez azt jelenti, hogy az eljárást meg kell indítania az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak. A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt jelentős része is támogatta az eljárás megindítását. Az EP-döntésnek rögtön meg lettek a magyar piaci következményei: a forintot és a magyar tőzsdét is megütötték. A lehetséges következményekről külön cikkünkben írtunk:
Miután Angela Merkel hivatalosan is mellette tette le "voksát" a múlt héten, ma bejelentkezett az Európai Bizottság élére Manfred Weber, a német CSU alelnöke, és az Európai Néppárt frakcióvezetője. Persze Weber nem direktben erre a posztra tud most pályázni, hanem csak az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségére, de ha ezt megszerzi, akkor szinte biztos, hogy a jövő májusi Európai Parlamenti választások után őt választják majd meg az EU állam- és kormányfői a Bizottság élére.
Az Európai Néppárt jelenlegi frakcióvezetőjét, a bajor CSU testvérpárti Manfred Webert támogatja Angela Merkel német kancellár abban, hogy a Néppárt csúcsjelöltjeként az Európai Bizottság elnöke lehessen jövőre - jelentette számos német lap csütörtökön. Weber régi szövetségese a magyar miniszterelnöknek, illetve a Fidesz-KDNP-nek, az utóbbi években pedig feltehetően segített csitítani azokat a hangokat, amelyek a magyar kormánypártok kizárását követelték a Néppártból.
Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE). A testület tehát dokumentumban mondta ki, hogy szerinte az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása Magyarországgal szemben. A jelentést Soros-jelentésnek titulálta Orbán Viktor kormányfő a magyar parlamentben, és a jelentés szerinte azért született, hogy nyomást gyakoroljanak az országra a menekültkérdésben megfogalmazott álláspontja miatt.
Az Európai Parlament képviselőinek száma 751-ről 705-re csökken azt követően, hogy az Egyesült Királyság kiválik az Európai Unióból - döntött az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán, Magyarország mandátumainak száma nem változik.
Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a drónokra és a drónt irányítókra vonatkozó szabálytervezetet - közölte az uniós parlament sajtóosztálya kedden.
Nem kizárt a 2019. őszi önkormányzati választások előrehozása a tavaszi Európai Parlamenti-képviselőválasztással - értesült a Zoom.
A 2021-2027 közötti új uniós költségvetés kapcsán újra azt rögzítette ma az Európai Parlament, hogy a közös mezőgazdaság - és kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani, nem szabad tehát azt csökkenteni - derül ki a nem jogalkotási állásfoglalásból.
Az ideiglenes kiküldetésben másik európai uniós országban dolgozóknak ezentúl a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak - erről szavazott az Európai Parlament kedden.
Bocsánatot kért a nagy tömegű adatszivárgásokért a Facebook vezérigazgatója mai, az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán.
Helyes eljárás feltételekhez kötni az Európai Unió (EU) közös költségvetéséből a tagországoknak megítélt összegek kifizetését - mondta az Európai Parlament (EP) elnöke, Antonio Tajani a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban az Európai Bizottság következő hétéves (2021-2027) költségvetési tervében rögzített jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban.
Komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi korrupciós helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT), amely nagy többséggel (13:2) szavazta meg szerda délelőtt a témával kapcsolatos véleményét. Az anyag beépül majd az EP-ben Magyarországról készülő különjelentésbe és szeptemberben szavaznak majd a végső jelentésről az EP plenáris ülésén. Ezeknek az anyagoknak az eredménye, illetve üzenete befolyással lehet a következő évek uniós támogatás-kifizetésére Brüsszel felől, így érdemes rájuk figyelni.
Az európai háztartások és vállalkozások által termelt kommunális hulladéknak 2025-től legalább az 55 százalékát újra kell hasznosítani az Európai Parlament által elfogadott új tervezet értelmében, vagyis legalább ilyen arányban szelektíven kell majd gyűjteniük kommunális hulladékukat. A tervek szerint 2024-től a biológiailag lebomló hulladékokat, 2025-től pedig már a háztartási textilhulladékot is külön kell majd gyűjteni is.
Új, célzott finanszírozási eszköz létrehozására tett javaslatot a 2020 utáni EU-s költségvetésben csütörtöki állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmén dolgozó civil szervezetek támogatására.
Az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésén új szabályozást hagyott jóvá, hogy az autók biztonságosabbak legyenek, működésük kevesebb károsanyag-kibocsátással járjon. Mindennek érdekében mind a tagállami hatóságokra, mind az autótulajdonosokra, mind a szervizekre új szabályokat határozott meg.
Kapott ma egy kellemetlen pofont Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, de végülis az Európai Parlament rábólintott a puccsszerűnek kimondott személyi kinevezésére - lényegében ez az eredménye az Európai Parlament mai plenáris ülésén történt fontos szavazásnak. Junckernek nem kell újrakezdenie a Bizottság főtitkári posztjára való jelölési folyamatot, és mivel az embere a helyén maradhat, így Junckernek sem kell lemondania, de a Bizottságnak kicsit újra kell gondolnia a kinevezési politikáját. Az ügy előzményei:
Nagy ütést kapott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hétfő este az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságától: a szavazás ugyanis nagy többséggel azt hozta ki, hogy Juncker indítsa újra a Bizottság főtitkári posztjának betöltésére a jelölési folyamatot. Az EP-nek tehát nagyon nem tetszik a belterjesnek tartott kinevezési módszer, illetve a bulldózernek tartott Martin Selmayr személye, ami így együttesen évtizedek óta nem látott egymásnak feszülést váltott ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság között. Az új főtitkárról holnap, szerdán, délután lesz az Európai Parlamentben a plenáris szavazás és arra az esetre, ha blokkolnák Selmayr kinevezését, Juncker már korábban kilátásba helyezte a lemondását. De az is lehet, hogy a konfliktus feloldásaként még előtte Selmayr mond le - foglalja össze a rendkívül kiélezett helyzetet az EurActive.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
